papagajblog

gy papagáj, aki csak néhány percig repül, több mozgást végez, mint egy egész nap aktív, röpképtelen papagáj. Egy egészséges vadon élő papagáj nem zihál, miután hosszú utat tett meg, mégis nagyon kevés házi papagáj képes átrepülni a szobán, vagy agresszíven csapkodni a szárnyaival hosszabb ideig tartó zihálás nélkül.

Mindannyian tudjuk, hogy a testmozgás az élet minden területére kihatással van, mind mentális, mind fizikai értelemben. Ha egy papagáj egészséges, akkor képes koncentrálni és összpontosítani a figyelmét, így gyorsabban tanul. Ráadásul könnyebben képezhető és valószínűleg tovább él.

Egy fiatal papagájnak a maximális előnyt kell szereznie a testmozgásból, hogy több milliárd idegpályát építsen ki, és elérje potenciális IQ-ját, hogy magasan funkcionáló felnőtté váljon. A madár különböző tevékenységei során felhasznált relatív energiamennyiségek:

Alvás 1.0 egység
Ébren 1.5 egység
Helyben játszva 3.0 egység
Mozgás és játék 6.0 egység
(bajba kerülés)
Agresszív szárnycsapkodás 9.0 egység
Repülés 18.0 egység

A szemek állásszöge jó példa. Az afrikai szürkék gyakran meresztik a szemüket. A közepén lévő fekete középrész egy pontra szűkül, majd néhány másodpercre megnagyobbodik. Ez a kommunikációt megelőző állapot, ilyenkor gyakran beszélgetés következik, de az intenzív érdeklődés jele is lehet, például egy új étel iránt. Ha ezt a testbeszédet látni a madáron, akkor lehet számítani rá, hogy emberi beszéddel fog kommunikálni, vagyis rövidesen megszólal.

​

Amikor szorongóvá vagy agresszívakká válnak, akkor is csapkodhatnak, ilyenkor megtörténhet, hogy harapni készülnek. Számomra nagy élvezetet jelent, amikor megpróbálom értelmezni, mi a madaraim mondanivalója a nem-verbális kommunikációban. Számomra nagy élvezetet jelent, amikor megpróbálom értelmezni, mi a madaraim mondanivalója a nem-verbális kommunikációban. Hasonlót láttál a tieddel? Könnyen előfordulhat!

A játék, a köszöntés, a kíváncsiság, az elmélkedés mind olyan érzelem, amelyről azt hiszem, hogy a madaraink megmutatják nekünk. Ezeket könnyű észrevenni. Néha látom, ahogy az ara papagájom a kedvenc fáján ül, mellkasán tartott lábbal, és a fejét az egyik szárnya alá hajtva. Ilyenkor fáradt, békén kell őt hagyni.

Egy szép példa a papagájok által elérhető bizalomra egy kedves ismerősöm kakaduja, aki a gazdája térdén ülve teljesen ellazul és elalszik. Ezért az élményért sokat kell dolgozni. Főleg az aráknál jellemző testbeszéd az arcpirulás. Aki ilyenkor hozzányúl a papagájához, az valószínűleg hosszú időre megjegyzi a jelenséget, mert ez, akárcsak a baromfiudvar kakasainál, a kitörő agresszió előjele és könnyen csípés lehet a folytatás.

Papagájt több féle forrásból is lehet szerezni, lehet vásárolni kereskedőtől, tenyésztőtől vagy kéz alól is. Mindnek van előnye-hátránya. Kereskedőtől vásárolni általában a legköltségesebb, viszont tőle az összes szükséges kellék is beszerezhető: kalitka vagy röpde, etető-és itatótálak, a kezdeti időszak takamányai, játékok, hinták és ülőrudak, igény esetén madárhomok, vitaminok stb. Tehát itt érvényesül a "mindent egy helyről" kényelmes elve, bár ezért kicsit mélyebben bele kell nyúlni a zsebbe.

Tenyésztőtől vásárolva maga a madár egy kicsivel egész biztos kevesebbe fáj, mert nincs rajta a kiskereskedő haszonkulcsa. Felszerelésért viszont külön kell mászkálni, még a papagáj megvásárlása előtt. A tenyésztő viszont mindig egy kicsit a "szülője" is az állatának, tisztában van a vérvonallal, származással és a várható tulajdonságokkal, ezek az információk egy kereskedőnek csak elvétve vannak a birtokában és sose akkora mélységben, mint egy tenyésztőnek.

Nagy értékű óriáspapagájokat a kereskedők nem tartanak, ugyanez vonatkozik a más okból drága (például kisebb méretű, de extrém módon ritka) papagájfélékre is. Ez egyszerűen azért van így, mert túl sok pénzük állna benne. Ritkaságért tehát mindig tenyésztőhöz kell menni - sokszor külföldre.

Itthon még nem terjedt el a papagájmentés, mert túl anyagias hozzá a szemlélet, de külföldön már a négylábúakhoz hasonló menhelyek üzemelnek, ahol örökbe lehet fogadni a szárnyasokat. Ez az eset kicsit hasonló az "örökléshez", amikor egy ismerős megunt madara köt ki nálunk, ilyen persze más okból is lehet, például családi haláleset miatt. Ilyenkor sikeresen meg kell tudni küzdeni a papagáj múltjával, mert az előző gazdájához és helyéhez sokáig ragaszkodni fog, el fog telni egy darab idő, mire megszokja az új helyzetét. Egy felnőtt madár már nehezebben veszi az ilyenfajta változásokat, mint egy kereskedelemben megvető fiatal.

Bárhonnan is jön a madár, azt nem szabad elfelejteni, hogy komoly felelősséget hoz magával. Nem elég etetni-itatni, a szórakozásáról is gondoskodni kell. És minél nagyobb, annál több vele a tennivaló - nem mintha egy hullámos papagáj önmagában ne jelente komoly feladatot. Felkészülten szabad csak belevágni ebbe a szép hobbiba.