Lilly Love éveken keresztül dolgozott helikopteres mentőként, ez bizony nem egy könnyű foglalkozás. A váltás számára 2006-ban jött el, amikor a háborús veteránok kertjében tartózkodott, és véletlenül megpillantotta, hogy a papagájok milyen szokatlan létesítményben kaptak helyet a központ területén: egy mindenki számára elérhető, hatalmas röpdében. "Ez az a hely, amiért még mindig itt vagyok" - mondta a most 54 éves Love tavaly nyáron a Serenity Park néven ismert létesítményben, ahol most a napi terápiás üléseket vezeti le.

Az egyik hálóval borított madárház belsejében Julius, az egy láb magas, barackfehér színű, rózsaszín fejdíszű Moluccan kakadu őrülten járkált, miközben koreaiul motyogott - ez volt ugyanis nemrég elhunyt, eredeti gazdájának anyanyelve. A szomszédban egy majdnem három láb hosszú kék-sárga ara ült, aki a Bacardi névre hallgatott, és akit elhagyott egy teherautó-sofőr, aki túl sok időt töltött az úton.

Kettejük között lakott Pinky, a Goffin kakadu, akinek eredeti tulajdonosai állandóan veszekedtek a madár miatt, az egyik vita hevében a férj azzal fenyegette meg a feleségét, hogy levágja a madarat, de itt léptek közbe az állatvédők, és ő is a veteránok menhelyére került.Rengeteget beszélt és fütyült. Lilly a korábbi munkahelyét feladva a veterán katonák társaságául szolgáló, mentett papagájok gondozását végzi az otthonban mind a mai napig.