Gondolkoztál már valaha azon, hogy egy dió méretű aggyal rendelkező papagáj hogyan képes felülmúlni a majmot, aki egy citrom méretű aggyal rendelkezik? Sokan megtették már. A legújabb kutatások tudományos hátteret adtak régi meggyőződésemnek, miszerint egyes madarak intelligenciája ugyanolyan, mint a legintelligensebb emlős állatoké.

A közelmúltig azt hitték, hogy a madarat agya teljesen másként működik, mint az emlősöké. De az új tanulmányok kimutatták, hogy a madáragyak szerkezete meglehetősen hasonló az emlősök agyához, egy szignifikáns különbséggel. Bár a kutatók előre sejtették, hogy a neuronok sűrűbben vannak jelen a madáragyban, ennek a konkrét mértéke meglepte őket. Susan Herculana-Houzel, a brazil idegtudós így kommentálta a felfedezést: "Fogalmam sem volt, hogy a különbség ennyira szélsőséges: egy papagáj agyában éppen annyi idegsejt lehet, mint egy közepes méretű főemlősében."

Amikor diák voltam (beismerem, ez már régen volt), úgy ítélték meg, hogy a madarak, amelyekben nincs neo-kéreg, nem képesek kognitív feladatokat elvégezni. A "madár-agy" pejoratív kifejezés volt, és ha valakire azt mondták, hogy "papagáj", akkor az egy adott szöveg megértés nélküli ismétlését jelentette. A 90-es évek eleje óta végzett kutatások kimutatták, hogy a madár agyának nagyobb a megismerési lehetősége, mint azt korábban gondolták volna. Az előagy a papagájban a palliumból származik, amely az emlősök neocortexét is létrehozta.

Ez a madár agyát szerkezetileg hasonlóbbá teszi az emlőskéhez, mint azt korábban gondolták. A fő különbség az, hogy a madarak agya sűrűbben tele van neuronokkal, ami kisebb agytérfogatot eredményez. A madár agyának szerkezete megegyezett a a szilíciumchipek működésével a számítógépiparban: kisebb, de sokkal hatékonyabb. Azok a madárfajok, amelyek általánosan elfogadottan a dinoszauruszoktól származnak, valószínűleg kisebb aggyal fejlődtek ki, amelynek előnye, hogy csökkentik a testsúlyt, így könnyebb a repülés.